Antalya a Török Riviéra Gyöngyszeme
Ismertető:
Kikapcsolódás:
Látnivalók:
Aszpendosz
|
Aszpendosz egy ősi görög-római város a mai Törökország Antalya tartományában. Leginkább a színházáról ismert, mely az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori színház a világon, 15 000 férőhellyel. A színházat ma is használják. A közelben található a citadella, egy bazilika, egy agora és Anatólia egyik legnagyobb római vízvezeték-rendszerének maradványa a közelben. Görög mondák szerint a várost az argoszi gyarmatosítók alapították a trójai háború után a i.e. 2. évezredben. Az ókori város két nem túl magas domb között, egy hosszanti völgyben épült. |
|
A római kori virágzó városi életről tanúskodnak az itt talált építészeti emlékek, maradványok. A bizánckori életéről és városi jelentőségéről nem maradtak fent emlékek. A városi életre utaló jelekkel a szeldzsuk időszaktól már ismét találkozhatunk. Ilyenek a színházon végzett javítási-átalakítási munkák során másodlagosan beépített kövek (antik- és bizánckori keresztény építészeti tagozat-részekkel) a mai bejárat körüli falszakaszokon. A szeldzsuk időkben karavánszerájként használták.
Történelmi és építészeti emlékei
Antik színház
Aszpendoszt ma elsősorban a kiváló épségben maradt színházáról ismeri a nagyvilág; egyes szakértők szerint ez a világ legkifogástalanabb állapotban fennmaradt antik színháza, amelynek architektúrája és akusztikája egyaránt kiemelkedő. A színház bejáratai felett látható görög és latin feliratokból ismerjük mindazokat, akiknek érdeme fűződik az épület létrejöttéhez. Marcus Aurelius császár uralkodása idején (i.sz. 161-180), két gazdag testvér, Crispinus Arruntianus és Auspicatus Titinianus építtették Zenon építőmesterrel, s „a császári udvar és az ország istenei” dicsőségére ajánlották.
Az impozáns, öt emelt magasságú építményt vöröses-barnás kőtömbökből rakták. Teljesen ráépült a mögötte emelkedő domb oldalára, s ez képezi a meredek nézőtér természetes alapját. A színház nézőtere megnyújtott félkör, patkó alakú. Középmagasságban két méternél szélesebb közlekedő út választja ketté a kőpadsorokat, ezeken mintegy 20 000 néző foglalhatott helyet. Legfelül még ma is teljesen ép a fedett galéria körbefutó boltozott árkádsora. A nézőtérrel szemközti szkéné bástyaszerű, szögletes saroképülettel kapcsolódik a nyújtott félkaréjhoz, a nézőteret ezeken a helyeken lehet megközelíteni.A szkéné-építmény megjelenésében még ma is monumentális, és építészeti elemekkel gazdagon kialakított. A színpad nem maradt meg, de jól látható az az öt kapunyílás a szkéné alján, melyeken a színészek kiléptek. 1959-es rekonstrukciója óta évenként, május végén és az idegenforgalmi főszezonban, manapság is színházi előadások színhelye.
A citadella
A citadella (fellegvár) a színháztól, a falu szélénél elkanyarodó, emelkedő úton felsétálva, a színház mögötti domb belső oldalán és helyezkedik el. A központi helyet az agora foglalta el. A körülötte sorakozó legfontosabb középületek alapjai körbejárhatók. Ezek közt legnagyobb méretű a 105 m hosszú bazilikaszerű építmény, ez a kereskedelmi élet központjául szolgált. A végénél található négyszögletes épület feltehetőleg a bíróság lehetett. Nyugatabbra található a buleutérion – a szenátorok épülete. Itt van még egy 70 méteres csarnoksor, egymás melletti üzlethelyiségekkel. Mindezekhez kapcsolódva még oszlopsorok, fürdők, ciszternák, díszkutak maradványai is láthatók.
A stadion
A város egykori stadionjának maradványai a színház közelében, előtte elhaladva, mintegy 200 m távolságban találhatók.
A római kori vízvezeték
A római kori vízvezeték szerepe a citadella és a környező város ivóvízzel való ellátása volt. Az építmény igen hosszú szakaszokon épen maradt. Felszíni csatorna létesítése érdekében egy részét megbontották. Műszaki szempontból érdekes az a szakasza, ahol egyenes vonalvezetése megtörik.
Római kori híd
Aszpendosz romjaitól keletre, a tengerparti autósztrádáról bekötőúton elérhető, ma is használatban levő boltozott híd.
